Taxonómia
A Turbinicarpus pseudomacrochele a Cactaceae családba tartozik, és a Turbinicarpus nemzetség egyik jellegzetes faja. A faj nevét Backeberg adta, majd Buxbaum és Backeberg újra leírta. A nemzetség neve a latin ‘turbinatus’ szóból származik, amely ‘forgó’ alakúra utal, míg a fajnév a ‘pseudomacrochele’ a hasonló megjelenésű Macrochele fajra utal.
Élőhely
A Turbinicarpus pseudomacrochele Mexikó középső részén, főként a San Luis Potosí és Hidalgo államokban található meg. Ezek a területek jellemzően sziklás, vulkanikus talajjal rendelkeznek, ahol a növények litofita életmódot folytatnak. Az élőhelyek gyakran 1500-2000 méter tengerszint feletti magasságban találhatók, ahol a hőmérséklet és a csapadék szélsőségesen változó lehet.
Élettan
A Turbinicarpus pseudomacrochele CAM-anyagcserét folytat, amely lehetővé teszi számára, hogy éjszaka nyissa ki a sztómáit, így csökkentve a transzspirációt és a vízveszteséget. Az epidermisz vastag és viaszos, ami további védelmet nyújt a kiszáradás ellen. A növény kis mérete és gömbölyded formája minimalizálja a napfénynek kitett felületet, így csökkentve a vízveszteséget.
Szaporítás
A Turbinicarpus pseudomacrochele szaporítása leggyakrabban magvetéssel történik. A magokat tavasszal kell elvetni, amikor a hőmérséklet stabilan 20-25°C között van. A csírázáshoz világos, de közvetlen napfénytől védett hely szükséges. A magoncok lassan növekednek, és több évbe telhet, mire elérik a virágzó méretet. A vegetatív szaporítás ritkább, de lehetséges, ha a növény oldalhajtásokat fejleszt.